Az elmúlt napokban szilveszteri hangulatot megörökítő képek özönlötték el a közösségi portált. Ezeket elnézve szinte mindenkinek kellemesen telt a 2014-es év utolsó napja.... az egyik távolabbi barát képén ismerős origami pillangókat fedeztem fel. Még régen, úgy 2 éve még én tanítottam az ifiseknek Pickwick tea zacskókból ezt a hajtogatási mintát. Most pedig ott fehérlettek az újabbak, nagyobbacskán az újévi felirat körül.
Valahogy így van ez az emberekkel is...Jövünk, megyünk; egymás életébe belibbenünk, van,hogy elsuhanunk, van,hogy évekig időzünk, de mindig hagyunk magunk után valamit: érzéseket, élményeket, ismereteket, ajándékokat, fotókat, szeretet, könnyeket.
S ha nem is marad utánunk maradandó nyom a történelemben, építészetben, művészetben, az emberek szívében ott marad belőlünk egy kicsi...talán...szeretném ezt hinni,hogy a múló kapcsolatok, futó ismeretségek is fontosak. Fontos miden életlecke a boldogságról éppúgy, mint a fájdalomról.
De a legfontosabb a szeretet, amit mások szívében hagyunk magunk után!