Havat eregető felhők

 

28.-án reggel nálunk is hullani kezdett valami az égből, csak úgy finoman, porcukorszerűen, délelőtt 10 órakor ez a látvány fogadott a templomparkban. Nem is hittem már, hogy ez év decemberében hóval borítódik be minden. 

 

 

Eddig is etettük őket, de most még fontosabb,hogy az idetévedő cinkék és mezei verebek  eleséget találjanak a kitett madáretetőkben. Cserébe kedvesen csivitelnek az ablakpárkányomon. :)

 

 

Aznap délután későn tudtunk elindulni rokonlátogatóba, mégis volt "elég fény" néhány képhez.

 

 

Hó és szikrázó napsütés: nem éppen a kedvenc kombinációm, de azért ellátogattam a közelben is kanyarodó patakocskához és a mellette elterülő földekhez. Tavasszal és nyáron járok ide legszívesebben a sok vadvirág és zöldellő fű miatt. Volt sapka,sál, csizma, bokáig érő hó, arcot pirosító szél, cidri, mégis, mégis :)

Örökzöld karácsony

 Belátom nem tehetek semmit az ellen, ha nincs kifejezetten karácsonyi hangulatom, nem érzem azt az örömöt a szívemben, mint pár napja kétszer is; de azért próbáltam meglátni azokat a szép vagy érdekes dolgokat, amiket e szép december 25.-e nekem adott.
Gyönyörűen sütött a nap, és a fal tövén lévő kis növények, mohák zöldellő frissessége magával ragadott.... két cicus is ott sütkérezett éppen.

 Mozsi látta mire készülök, így gyorsan "vigyázba"-vágta magát és szépen "mosolygott" a kamerának. Nagyon vicces és meglepő volt. :) ♥

Ó, azok a Hortenziák! Télen-nyáron tökéletesek, virágba borulva, zölden magot érlelve és barnán kissé megszáradva. ♥

Glória örömködő nyávogással fogadott, de azért ő is nyugton maradt pár kép erejéig. :)

Christmas time is here

Idén 23.-án sikerült feldíszíteni a fenyőt, Cimi "szorgosan segédkezett". :)

 Még aznap éjjel pöttyösre nyomdáztam az egyszerű barna csomagolópapírt, az ajándékok belerejtésénél kis tujaágat, díszecskét és arany szalagot is kapott.

 Szeretem a díszeinket, az újakat és a régieket még inkább, igaz egy részük nagyon törékeny.

Tudom nevetséges számontartani, de Pötyinek ez az első karácsonya. :) Mikor este kimentem a konyhába,hogy eloltsam a gyertyák lángját, ilyen áhítattal figyelte a táncoló fényeket.

Áldott, békés karácsonyt kívánok mindenkinek! ♥

Tojáslikőrös ital

A mai közös gyertyagyújtásra egy nagyon egyszerű tojáslikőrrel készült finomságot készítettem.

Hozzávalók:
* 4 dl tej
* 1,6 dl tojáslikőr
* 1ek cukor
* 2dl habtejszín
* őrölt fahéj

Elkészítés:
1. A tejet felmelegítjük hozzákeverjük az 1 evőkanál cukrot és a tojáslikőrt.
2. A habtejszínt felverjük.
3. A tejes keveréket bögrékbe tesszük, a tejszínt rákanalazzuk és ízlés szerint fahéjjal megszórjuk.

Itthon mindenkinek tetszett. Bár nekem jobban ízlik, ha több tejet öntök a tojáslikőrhöz, így nem olyan intenzív az alkohol íze. :)

Ajándékkísérők

 

A levegőn száradó gyurmából készült ajándékkísérők is szép sorjában megszáradtak és elnyerték végleges színüket. Lehetne még festeni, lakkozni, csillámporozni, de nekem így tetszik, natúran. A csomagról levéve pedig a karácsonyfára akaszthatjuk őket. :)
Még tegnap megsütöttem a linzerkarikákat a ma esti tánccsoportos karácsonyozásra, ma pedig finom almás-feketeribizlis lekvárral kentük meg.

Jegesmacik is festődtek barna csomagolópapírra csak úgy, a csomagolás díszítését szolgálván. Szerintem Lackónak is tetszeni fog. :)

Mézeskalács ízű apróságok

Egy egyszerű linzertésztáról van szó, amit sokféleképpen variálhatunk. Nagyon finom, már-már mézeskalács íze van. :)  Jól zárható dobozban sokáig eláll, megőrzi frissességét.

Hozzávalók:

 
* 25 dkg finomliszt
* 12,5 dkg margarin

*  10-12 dkg porcukor (lehet nádcukor is)
*  fél narancs reszelt héja
* 1-2 evőkanál narancslé
* 1 tojás sárgája
* ízlés szerint mézeskalács fűszerkeverék
* fél csomag sütőpor

Elkészítés:

 
1. A puha margarint elmorzsoljuk a sütőporral elkevert, átszitált liszttel, hozzáadjuk a porcukrot, a tojás sárgáját, a narancs levét és a reszelt héját, majd a fűszereket.
2.  Homogén állagú tésztává dolgozzuk össze és minimum fél óráig hideg helyen pihentetjük.

3. Lisztezett nyújtódeszkán fél cm vastagságúra nyújtjuk, formákat szaggatunk belőle, amiket a megmaradt tojásfehérjével megkenünk, sütőlemezre teszünk és előmelegített sütőben addig sütjük, míg szép piros nem lesz az aljuk.

A hozzávalók mennyiségét arányosan növelhetjük, ahogyan az ízesítőket is variálhatjuk. Tehetünk bele kakaót, kókuszt, szimpla vaníliás cukrot; narancshéj helyett pedig citromhéjat.
Az általam összeállított tésztából 2 sütőtepsire való keksz készült.

Rózsaszín boldogság

Az öröm vasárnapja a melengető napfényekkel együtt kúszott be a ház fehérfüggönyös ablakain. S felébredve azon tanakodtam tényleg december van-e? Tudom, csak átmeneti ez a tavaszias mosolynyitogató időjárás, mégis szép.
A mai gyertyagyújtáson egy nagyon szép verset hallottam. Sajnos nem volt nálam a kis sárga jegyzetfüzetem, hogy feljegyezzek pontosan legalább egy sort, így az emlékezetemre hagyatkozva keresgéltem az interneten fellelhető irományok között kevés sikerrel így egy üzenetben kértem segítséget.

Ezzel a kedves verssel kívánnék szép adventi vasárnapot mindenkinek:

Ágfay Antal: Advent

 

Megállok egy percre, a csendet hallgatom;
Arcom fölemelem, szemem lehunyom.

Eltűröm, hogy fejemet hó borítsa be,
Hogy megszűnjön rajtam a pelyhek élete.

Hirtelen énekszót röpít felém a szél;
Úgy érzem, mennyei karok éneke kél.

És angyalok szállnak a házaink felett,
Mint megannyi hóhozó, téli fellegek.

Hallgatom dalukat, várok csendesen.
Érzem, egy angyal vállamon megpihen.

Nézi a szememet, én is rátekintek;
Nem értem, érzem értelmét az éneknek.

Kérdezném, de az angyal gyorsan tovaszáll,
És helyét lassan puha hó födi be már.

Nem mozdulok, arcom az ég felé tárom,
S bár hull a hó, egyre csak az angyalt várom,

Hogy fényességével magasba emeljen,
S dicsérő énekét vele együtt zengjem.

Betlehem dióhéjban

Érdekes módon általában mindig este/éjjel bukkanok olyan kedves kis szépségekre, amikről úgy érzem azonnal nekem is el kell készítenem. Tudom, a lelkesedésem és az alkotás közben érzett örömöm nagyobb, mint a kész tárgy tökéletessége, szépsége; de minden általunk készített alkotásban benne van szívünk, lelkünk, ettől tökéletes és utánozhatatlan, mert mindenki keze után más kerekedik ki ugyanabból az anyagból. Hiszen mi magunk is egyediek és megismételhetetlenek vagyunk.

Az ötlet nem az én érdemem Katbo luca napi vásárra készített kedveskéi alapján kiviteleztem a saját változatomat.

Jácintos december

Nem vártam, november környékén mégis hajtani kezdett az a jácint hagyma, amit még virágba borulva kaptam márciusban. 

Meglepődtem, mert szívem mélyén leginkább a havas-téli időt vártam, és ezt a csodálatos varázsos csillámporral teli 24 napot, mégis örömteli rátekinteni a reggeli ébredések hűvös ölelésében. 

Úgy hiszem odafent Ő jobban tudja mire van szükségem, mivel kell szembenéznem, vagy mi az, amit nekem ad , vagy vesz el. 

Ez a kis virág nekem valahogy a reményt is jelenti,hogy a természettel együtt mi emberek is megújulhatunk, új szebb virágokat bontogathatunk a "téli pihenés" után.

Variációk hópehelyhekre

Lassan készülgetnek a kis hópelyhes díszek...csak úgy..itthonra...a fára..pedig megannyi csillogó gömbök lapunak a régi szaloncukros dobozok rejtekén. Mégis jóleső érzés valami sajátkészítésűt is közéjük csenni a fenyő ágain.

Adventi gyertyagyújtás

Minden napnak megvan a maga öröme is a sok apró bosszúságot okozó momentum mellett. Ez a délután is azon kevesek közé tartozik, amikor a házban mindenhol rend és béke honol. Sikerül mindenkit az asztalon álló koszorú köré ültetni,hogy meghallgassanak egy-egy történetet, felolvasást, miközben a reggel sült narancsos kalácsból is jut minden tányérra és a bögrékben frissen főtt tea gőzölög.

" Ilyenkor megcsendesülnek a hajnalok. Nem kóborol a szél, nem vándorol az ördögszekér, és nem repkednek száraz falevelek határról határra. A csillagok reszketve nézik a Földet, ez az alsó világ pedig némán figyel, és észre sem veszi,hogy a dombok puha hátát ádventi hangulattal hinti be a dér."
 

/ Fekete István: Decemberi hajnal, részlet/

Az első hópehely

 

Ma reggel útnak indult néhány színes, kedves üzenettel megírt képeslap közel s távolra. Szeretek postára járni, levelet - képeslapot feladni és az is nagyon jó érzés,ha a postás nekünk is hoz pár sorral megírt személyes üzenetet. Az egyik borítékba ezt a két kis egyszerű fenyőfácskát csúsztattam, tökéletesek a maguk tökéletlenségükben.
S ha még nincs is hó, de elszöszmötölni mégis jó hópehely minta öltögetéssel. :)

 

Hófehér angyalok

Szinte minden évben egyszerű, fehér színű papírangyalokkal díszítjük ablakainkat. Idén új minták után néztem....

 ...a választás pedig erre a két édeskére esett. A sablonokat is ide illesztem, ,hátha más is szeretné elkészíteni. A képek kattintásra nőnek. :)

Így a kései órákban értékes gondolatokra bukkantam :

"A karácsonyra készülve és arra hangolódva, a boldog szent este reményében csendesedjünk el, és gondoljunk át az alábbi dolgokat. Olyan ritkán vagyunk csendben, olyan ritkán tudunk csak mi magunk lenni, a gondolatainkkal. Egyfolytában megy a rádió, a tévé, a mosógép, a gyerekek kiabálása, mindig zaj van körülöttünk. Sose vagyunk csendben, ez pedig nagyon ijesztő. Éppen ezért keressük meg a magunk csendjét, a saját gondolatainkkal és alakítsunk ki magunknak új célokat és új terveket."

"Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte".

Várakozás

Arra vágyom,hogy...

Mire is vágyok? Vetődik fel bennem a kérdés 23:26-kor...álmatlanság lesz úrrá rajtam  ma is, a 3. adventi este végén.

Készülni kellene, készülni jobban, szebben, fényesebb szívvel, békésebb(?) lélekkel. Hiszen készülök -gondolok rá hirtelen-, de most is, mint mindenben úgy érzem nem elég, túl kevés a fény, amivel nem tudom megvilágítani az egyre korábban sötétedő napokat.

Mint oly sokszor, most is nagymamámra gondolok, aki szívét-lelkét beleadta az ünnepbe, bár nem tudom belül miként élte meg az adventi várakozás csodáját. Míg "jól bírta magát" az egész házat kisuvickolta, csillogott minden ablak, a szőnyeget kézzel mosta ki, ahogy az összes függönyt.Tiszta ágyneműt húzott a régi dunnákra, a sarkokban megbúvó összes porcicát felkutatta. Mennyei diós és mákos bejglit sütött, még régen...az utolsó években már nem érzett elég erőt a konyhában való szorgoskodáshoz.

Anyu mesél az ő régi karácsonyairól,hogy miként állt a fa a tanya kis szobájában,szentestén hogyan csillogtak a gyertyafények a fenyőágakon, miként jártak táncot a színes üveggömbökön.

Sokszor meséli, körbeállták ők gyerekek, mellettük szüleik és az ő nagymamája a fát és kezdtek bele a jól ismert karácsonyi dalba: Mennyből az angyal... és folytatta tovább viccesen nagypapám: ...leesett farral. Ezt mindig megmosolygom, ha hallom.

Mesél a szentestéről, angyalvárásról, izgalomról, mézédes fügéről - ami szerinte ma sem olyan ízű,mint akkor- , a készülődés, várakozás izgalmáról és arról, hogy mekkora pelyhekben hullott a hó minden karácsonyon.