Minden teremtett dolog...

"Minden teremtett dolog magán viseli az istenség pecsétjét. A természet bizonyságot tesz Istenről. Ha a fogékony elme érintkezésbe kerül a világegyetem csodáival és titkaival, el kell ismernie egy végtelen hatalom munkálkodását... Titokzatos életerő hatja át az egész természetet. Erő, amely fenntartja a megszámlálhatatlan világot a világűrben, erő, amely ott van a nyári szellőben, a lebegő, atomnyi bogárban. Ez ad szárnyakat a fecskének, táplálja az éhes hollófiókákat, ez bontja ki a rügyeket és alakítja gyümölccsé a virágot.
Ugyanaz a hatalom, amely fenntartja a természetet, munkálkodik az emberben is. A csillagokat és az atomokat vezérlő nagy törvények irányítják az emberi életet is... Minden ember az Istennel és törvényeivel való összhangban találhatja meg a maga életterét, munkaterületét... A fizikai, szellemi vagy erkölcsi törvények áthágása annyit jelent, hogy kilépünk a világegyetem összhangjából, és behozzuk az egyenetlenséget, a zűrzavart és a romlást. Aki megtanulja, hogy így értelmezze a természet tanításait, annak a természet lényege kitárul. A világ egy nagy tankönyvvé, az élet egy nagy iskolává válik... A látható szemlélteti a láthatatlant. Az erdő magas fájától a sziklába kapaszkodó zuzmóig, a határtalan óceántól a tengerpart legkisebb kagylójáig, mindenben meglátja Isten képmását és kezenyomát."

(Nevelés, Isten a természetben c. fejezetből)

Panni

Reggeli

Lehet, hogy csak az én fejemben él egy idilli kép, de valahogy megvan a maga hangulata korán reggel, a sportpálya szélén lévő padon ülve, a cirógató napsugarak fényében megreggelizni.

Annával a horgásztónál

 Csütörtökön futás helyett biciklizni indultunk, Anna hozott fényképezőgépet. Ez lett az eredmény:
2 dinkamandinka :)

 ...megtanultuk, hogy a dinnyehéj nem úszik a vízen...

 ...és, hogy a napraforgók nem táncos természetükről híresek. :)

 Anna "napüdvözlet" vagyis "napraforgóüdvözlete"...

 ...amit én így csinálok. :)

Nagyon mosolygós, nagyon nevetős, nagyon boldog délután volt.

Cloud

Szerintem az emberek néha olyanok, mint a felhők. Mert a felhők is csak telnek és telnek a sok kosszal, porral, akár az emberek a sok rossz szóval, csalódással, fájdalommal. Mindkettő egyszer csak megtelik, túl nehéz lesz, és elered belőle az eső, akár szemünkből a könny.

Note:

A tegnap este és a ma délelőtt emlékét soha ne felejtsd el! Minden pillanatát raktározd el szívedben, minden pillantást, minden csókot, minden ölelést, minden simogatást, minden mosolyt, minden nevetést, minden hangot, a holdfényt, a napfényt, a Sugóparti lámpák fényét, a víz fölött úszó köd kéklő színét, az est csöndjét... mindent!

...és erről majdnem meg is feledkeztem :)

Játszani kéne...

 Játszani kéne, hogy magabiztos vagyok, felnőtt vagyok, bátor vagyok, okos vagyok és szép, sőt a leg-leg ember a világon.
Elhitetni az emberekkel, hogy olyan vagyok, amilyen nem, vagy majd egyszer leszek vagy éppen sohasem. Megmásíthatatlanul én vagyok, én aki térképet nem kapott, és az útjelzőtáblák jelnyelvét kicsit sem érti...vagy éppen nem akarja.

Ui.: Az elmúlt napokban rajzoltam, festettem...bár a "hangom" valahogy elhagytam és nem az igazi az alkotás öröme.

Inspiráció és gondolatok

 Valamiért különös vonzalmat érzek a régi, kopott, kissé szakadt könyvek iránt. Teljesen más érzés egy ilyen könyvet kézben tartani, kinyitni, beleolvasni. Sosem lehet tudni lapjaik között mikor lelünk egy régi levélre, préselt falevélre, lapszéli jegyzetre, régi villamosjegyre, megfakult fényképre...

 Valahogy mindig is különleges,egyedi szerettem volna lenni... de sokszor nem tetszik az, aki én vagyok, más élete sokkal "jobbnak" tűnik. Pedig már rég "megtanultam", hogy mindenki egyedi, utánozhatatlan, megismételhetetlen, és még manapság is előfordul, hogy kósza, buta gondolatok sokasodnak elmém polcain...

Ez az álomfogókból készült bagoly nagyon tetszik. Sehol se láttam még ilyet :) szerintem egyszer megpróbálkozok az elkészítésével...

Erről a képről egy gyerekkori emlék jut eszembe. Olyan 7-8 év körüli lehettem, amikor Krisztivel "virágboltot nyitottunk". A mamám ablakpárkánya volt az üzlet, mi pedig összegyűjtöttünk számtalan vadvirágot, amelyekből kis csokrokat készítettünk. Ezeket 1Ft/ csokor áron értékesítettük, vagyis csak értékesítettük volna, mert senki sem szeretett volna vásárolni tőlünk a forgalmasnak egyáltalán nem mondható utcában. :)

Inspiráció és DIY

454

454 db képet töltöttem fel a 'kistanítók' fb. csoportjába. Ezek mind az elmúlt 4 évben készültek, gólyabálak, csoportbulik, hétköznapok, ünnepek. Kicsit még szomorkodom, hogy "vége lett"...


Olvasósarok:
* Kodolányi János: Jehuda Bar Simon emlékiratai
* Ferenczy Béni: Fák könyve
* Szabados Árpád: Metszés és nyomtatás, Műhelytitkok
* Haranghy Jenő: A rajzolás iskolája
* Vetlényi Zsolt: Hajnal a tükörben

Boldog júliust!