Föld leánya, levegő fia...

Föld leánya, levegő fia kézen fogva sétáltak a csillagos ég alatt.
Egyikük angyal volt a másik ember,
de szerelmük igaz volt, mint cseppben a tenger.

A nagyvilág előtt titok volt létük,
mert tiltotta ember és tiltotta ég,
hogy e két különböző lény egymásé legyen.

Levegő fia, az angyal, ember akart lenni.
Föld leánya, az ember, pedig angyallá akart válni.
Egyikük sem tudott a másik vágyáról…

Tudták jól, ha egyformák lesznek,
akkor majd létrejön az égi frigy s szerelmük, beteljesedik.
Levegő fia: Áron, megtalálta a módját,
hogyan is legyen ember egy életen át.

Feladta angyali létét s lélekké vált,
szárnyait elhagyta s földre szállt.
Keresni kezdte kedvesét,
a földi lányt, ki már ekkorra szeráffá vált.

Ekkor Liliána hullatni kezdte könnyeit a fellegekből,
mi egy idő után folyóvá vált,
s melybe Áron vetette magát.
Lelke mivel bűntelen volt a mennybe került,
ahol kedvese tárt karokkal várta őt.