R.T.-45.

Mondj istenhozzádot, és seperd el a távozó vendégek lábnyomát.
Könnyű mosollyal ölelj magadhoz mindent, ami
egyszerű, könnyű, és közel van a szívedhez.
Ma van az árnyak ünnepe, akik nem tudják,

hogy mikor halnak meg.
Hagyd a kacagást, de őrizd meg azt a semmit-

mondó vidámságot, mely csak annyi,
mint hunyorgó fény a fodrozó vízen.
Fűszál hegyén hintázó harmatcsepp, könnyű tánc

az Idő peremén: ilyen legyen életed.
Szálljon hárfádból szeszélyes, hirtelen támadt

akkordokban a dal.