Mesebeli
Elindultam hozzád, hogy ég lehess,
én meg színedbe szerelmes madár.
De most a mese végén, lásd, csak egy
kopott csavargó, ki elébed áll-
Lehet, hogy herceg, lehet, hogy király,
csak elszedték tőle az aranyat,
az élete az meg besározódott
a hosszú vándorlás alatt.
Mese
Legelőször a manók bújtak el
az est füvében, a manók legelőbb.
Aztán tündér-hugaim hagytak el
éjfél után, de még hajnal előtt.
A boszorkány felsöprögette a
sárkány barlangját, s ő is elveszett.
Az álmok zavaros vadvizein most
nappalaim lidércfénye remeg.
Úgy kerestelek...
Úgy kerestelek életemben,
mint kapukulcsot ócska zsebben.
Hétvége
...és végül a kertben
egy unatkozó tök
bekapcsolta a teliholdat.
A szerelem olykor
A szerelem olykor jóságosan
leül az asztalomhoz és beleiszik az emlékeimbe.
Ilyenkor mondok néhány közhelyt neki, hiszen
az ember tartozik annyival érzelmeinek,
mint egy cipőfűzőnek, amely kitartott akkor is,
midőn a cipőtalp felmondta a szolgálatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése