Áldott húsvétot!

és, ami szerintem leginkább kifejezi a húsvét lényegét, amiről valójában is szól:

Ciccmicc sikk, tavasz, húsvét

Más nézőpont(ok) :)

Ciccmicc sikk ;)

 Eddig is tudtam Glóriáról, hogy imád pózolni, szóval nem lepődtem meg, amikor a szobámba belépve ez a látvány fogadott: 

Már Csipetke is unja ezt a télies tavaszt...

Ébredj! Tavasz hol késel?

Avagy, már megint havazik. Reggel, mikor felszálltam a 7-es vonatra, még nem gondoltam volna, hogy pár órával később bokáig gázolhatok a frissen hullott hóban. Ahogy kinézek az ablakon látom a táncoló, játszadozó hópelyheket. Viszont ez már kicsit sok, így március vége felé közeledve. Szeretnék napsütötte délutánokat, lágyan lengedező tavaszi szellőt, tulipánokat, jácintokat, nárciszokat, virágzó cseresznyefákat.

Álmok

Sok pszichológus adott már magyarázatot a rémálmokra, "álomferdítés" stb. , mégis néha úgy érzem az álmoknak üzenetük van. Bár most ezt nemigen látom, csak annyit érzek, az egész napomat olyan szürkévé tették, amilyen  odakint az égbolt. Régen repültem már, utoljára talán akkor, amikor még kisiskolás voltam....  akkor álmodtam a szárnyalás képességével.

I love this song

Azt hiszem tévedhetetlenül, megmásíthatatlanul beleszerettem ebbe a dalba:

Nézd, nézd! ...csillagok

* képszerkesztési ártalmak

...

" Nem kell mindent kimondani."- suttogta, majd szorosan magához húzva öleltük egymást hosszú perceken át. Én pedig mosolyogva gondoltam vissza október 22.-e délutánjára, amikor az őszi napfény ezerszer szebben aranyozta be a színes faleveleket. 

:)

A hirtelen jött és tartósan megmaradó hideg ellenére kilátogattunk a közeli erdőparkba, ahol kellemesen fagyoskodtunk a délutáni napfénnyel átszőtt fák sokasága között. ...és most annyi gondolat fogalmazódott meg bennem, de inkább csak csendben mosolygok és a le nem írt emlékeket újra és újra magam elé idézem. :)

2 hónapos gyakorlat

 Amit még nem hittem volna januárban...de igen eljött a nap, mikor befejeztem a 2 hónapos gyakorlatot. 

Nagyon fog hiányozni, hogy a reggeli félhomályban derengő várost átszelve betérjek az iskolába, ahol mindenkit ez a mottó vár:

" Minden lehetséges annak, aki hisz!"

Ez adott erőt 1-1 nehezebb próbatétel előtt, ez volt az első gondolatom, mikor beléptem az ajtón. 

 Sokféle dolgot készítettünk technikán és rajzon, de most csak 1-2 dolgot mutatok:

Nagyon meghatott a búcsúzóul kapott szavak, elismerések ajándékok, és 14-én az iskola fából készült kis kapuján kilépve a sírás fojtogatott, gondolataim pedig az elmúlt események között időztek.

Inspiráció és DIY