Amit még nem hittem volna januárban...de igen eljött a nap, mikor befejeztem a 2 hónapos gyakorlatot.
Nagyon fog hiányozni, hogy a reggeli félhomályban derengő várost átszelve betérjek az iskolába, ahol mindenkit ez a mottó vár:
" Minden lehetséges annak, aki hisz!"
Ez adott erőt 1-1 nehezebb próbatétel előtt, ez volt az első gondolatom, mikor beléptem az ajtón.
Sokféle dolgot készítettünk technikán és rajzon, de most csak 1-2 dolgot mutatok:
Nagyon meghatott a búcsúzóul kapott szavak, elismerések ajándékok, és 14-én az iskola fából készült kis kapuján kilépve a sírás fojtogatott, gondolataim pedig az elmúlt események között időztek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése