Igazából nem is számítottam arra, hogy ebben a tanévben dolgozni fogok, mivel jócskán elmúlt már szeptember 1-je. De egy szerencsés véletlen folytán mégis. A feladataim napközis délutánokból, másodikos testnevelésből, valamint elsős rajzból és technikából fog állni.
Először nagyon megörültem, másodszorra pedig félni kezdtem és gondolataim tele lettek "Mi lesz ha..." kezdetű mondatokkal. Nagyon aggasztóak, ahogyan az új város, az új iskola, az új emberek, az új diákok és az, hogy el ne tévedjek (ami már egyszer sikerült ).
Próbálok minél pozitívabban hozzáállni és elhivatottan tenni a dolgaimat.
Mindenki ennyire félt az első munkahelyétől, vagy csak én aggódok túl mindent?
Próbálok minél pozitívabban hozzáállni és elhivatottan tenni a dolgaimat.
Mindenki ennyire félt az első munkahelyétől, vagy csak én aggódok túl mindent?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése