Apró részletek

 Ma is nagyon szép, napos időnk volt, így nagymamám kora délután elővette az ósdi szekrény mélyén alvó "emlékeket". Ez a szó most nem megfakult fényképeket, vagy emlékképeket takar, hanem terítőket, csipkéket, kötényeket, párnahuzatokat, és hímzett kelméket. Előkerült néhány olyan darab is, amit az én dédnagymamám készített sok munkával és -gondolom- szeretettel. Figyelmesen hallgattam a régi történeteket s közben figyeltem a szebbnél szebb mintákat, amelyek olyanok voltak, mint egy-egy színes álom.

A délután során nagyim is elfáradt, óvatlanul a széken hagyott pár csipkét, anyagot és a jó öreg szabó ollóját. Nagyon megtetszett ez a spontán beállítás, így rögtön lencsevégre is kaptam.