Kapkodós

Úgy érzem tegnap este óta darabjaimra hullottam, szétszórt lettem. A reggelt is késve köszöntöttem, aminek nagy sietség és kapkodás lett a vége, az elkészített technika csomagot is otthon hagytam, amit az állomáson vettem észre. Szerencsére egy gyors telefonhívás megoldotta a helyzetet és apukám utánam hozta... Túlzottan kellett koncentrálnom, hogy meglegyen a bérletem, a lakáskulcsom, a biciklikulcsom...még szerencse, hogy anyu besegített a szendvics készítésbe, így nem maradtam reggeli-ebéd és vacsora nélkül.
Amilyen békésen kezdtem a csütörtök reggelt, az ugyanannyira vált kaotikussá a nap lenyugvásával...túlkomplikáltan szomorúnak érzem magam.
A suliban jó volt, segítettem a karácsonyi képeslapok készítésében, alkotós volt a rajz-technika is...de más téren viszont...
Ma szerettem volna fotózni....és hol hagytam a gépem?...hát otthon.